A ló evolúciója több mint 60 millió éve kezdődött. A mai lovak legrégibb ősének ősmaradványait Észak-Amerika déli részén találták meg. A négyujjú, kb. róka nagyságú állat az Eohippus nevet kapta. Ez az elnevezés az eocénból, a mintegy 50 millió évvel ezelőtti hajnalkorból és a ló görög nevéből - hippos - tevődik össze.
A korai fejlődés
Az Eohippusnak négy-négy lábujja volt az elülső és három-három a hátulsó lábain. Lábfején puha talp és mindegyik lábujjon pataszerű köröm foglalt helyet. Az állatok kb. 25 cm magasak voltak;hátuk válltól süllyedt, úgyhogy faruk alacsonyabban volt, mint a válluk. Az Eohippusnak éles kis fogai voltak, két szeme a feje közepén ült. De az állat csak alig-alig hasonlított a mai lóra. Az Eohippus mocsaras erdőkben élt, és feltehetőleg fakó, foltos álcázó színe volt. Az állat az amerikai kontinensen fejlődött ki, és az Amerikát, Európát és Ázsiát akkortájt összekötő szárazföld-hidakon keresztül terjeszkedett kelet és nyugat felé egyaránt. Mintegy 40-35 millió éve kihalt.
A következő fontos fejlődési fok a Mesohippus volt: birka nagyságú állat, amely 40-26 millió évvel ezelőtt az oligocénben élt. A Mesohippusnak ugyan még mindig puha talpa, de lábfejenként már csakhárom-három lábujja volt. A középső lábujj nagyobbranőtt, mint a két oldalsó, és a testsúly nagyobb részét hordozta. Ez arra utal, hogy a puha láptalajt egyre inkább keményebb talaj váltotta fel. A Mesohippus a levelektől beárnyékolt földön élt, és ezért feltehetőleg csíkos szőrzetet viselt.
A következő 15 millió év alatt, azaz a miocénben - 26-10 millió évvel ezelőtt - megváltozott az éghajlat és vele együtt a környezet is. Az éghajlat szárazabb lett, és az erdők nyílt füves térségeknek adták át a helyüket. A ,,lovak" gyorsabban és messzebre tudtak futni, s ezért hosszú lábuk fejlődött. Ennek az időszaknak a kezdetén a Mesohippust felváltotta a Miohippus: egy nagyobb, a mai pónira hasonlító állat. De még ez is nagyon kicsi volt, és - mint minden lombevőnek - kerek fogai és háromujjú lábai voltak.
A környezetükben bekövetkezett változások hatására a lovak elkezdtek fűvel táplálkozni. Fogazatuk átalakult, és a nyakuk is megnyúlt. Szemük immár inkább a fej oldalán foglalt helyet, ami lehetővé tette az állatok látószögének növekedését. A fül is nagyobb lett, úgyhogy az állatok jobban meg tudták határozni, merről érkeznek a zajok. Időközben több lószerű állatfaj is kialakult, köztük hat fontos csoport Amerikában. Közülük a legfontosabb, a Merychippus mintegy 20 millió éve jött létre.
A Merychippus valószínűleg több millió évig átfedést mutatott a Miohippusszal és a Megahippusszal is, amely nem tagjai nagyobbak voltak a mai lovaknál.